A tegnap délután nem volt semmi. Nem gondoltam volna azt hogy 2 órámba tellik majd a hazafele út (ami amúgy kb. 20 perc). Szóval ugyebár ez már mindenkinek leesett, hogy Dórival mi mondhatni úgyis olyan legjobb barátnők vagyunk. Ígyhát megbeszéltük hogy egy busszal jövünk haza, addig is legalább együtt leszünk. De a buszmegállóban én hülye benyögtem, hogy éhes vagyok és Dóri kapva a nagyszerű lehetőségen rávett, hogy menjek el vele a "közeli" Mekibe. Hát úgy ahogy lenni kellett, el is mentünk, majd 3/4-ed óra után (akkor már annyira tele voltam hogy majdnem hánytam, Reni bizonyítani is tudja, hogy este majdnem sikerült:)) és pár fotózás után el akartuk érni a buszt. Csakhogy még kb 4 percünk volt és képtelenség lett volna odaérni, főleg hogy rajtam magassarkú volt, amiben nem túl könnyű futni. Ekkor jött az isteni szikra (természetesen az én fejemből), hogy szálljunk fel a 31-esre, hisz az úgyis ott tesz le, ahol nekünk pont jó! Akkor kezdett fura lenni a dolog, mikor a busz pont az ellenkező irányba fordult! Ekkor vettük észre hogy a 32-esre száltunk. A következő megállóban egyből le is szálltunk, de ekkor Dórika felvetette, hogy menjünk még egy megállót és a másiknál száljunk fel, csakhogy amint felszáltunk az 1Y-s elhúzott mellettünk. A röhögéstől akkor már alig bírtunk állni, szóval inkább leszáltunk. De Dórika miatt újból visszamásztunk, mert ekkor az volt a nagy ötlet, hogy menyjünk ezzel a busszal a Nagy-állomásra, mert onnan mehetünk haza a 30-assal vagy a 9-essel. Nagyban álltunk a lámpánál, mire Dóri: "Bírnám, ha a busz pont a másik irányba fordulna, nem arra amerre mi megyünk"...Több se kellett a busznak, természetesen nem arra fordult, amerre mi akartunk menni. Na hát ekkor már tényleg dőltünk és az egész busz minket nézett! Végül csak leszáltunk és elkezdünk visszafele jönni, de Dórinak újabb ötlete támatt(mondjuk ez volt idáig a legjobb) mégpedig, hogy várjunk ott egy buszt és valahogy keveredjünk vissza a Kossuth utcára. Végül sikerült is, de akkorra már  a Dóri Anyukájának vásárolt fánk, már teljesen kihült, meg egy kicsit az alakja is változott. Végül valahogy, nagy meglepetésre elértünk a buszunkat és 2 óra után haza is értünk. Hát szerintem annyit, mint tegnap egy hét alatt nem utaztunk, de annyit röhögtünk közben, hogy nem is volt olyan szörnyű:D